<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>A müvészi szolidaritás
hálózatai</title></head><body>
<div><b>Kulturalis diplomacia es onszervezodo muveszeti
mozgalmak</b><br>
</div>
<div><i>Muveszet elmeleti- es gyakorlati szabadiskola</i><br>
</div>
<div>2016. junius 3-4.<br>
</div>
<div>Jelentkezes: applications@tranzitinfo.hu</div>
<div><br></div>
<div>Helyszin: Majakovszkij 102, a tranzit. hu nyitott irodaja, 1068
Budapest,</div>
<div>Kiraly u. 102., 1/1.<br>
<br>
A muveszi szolidaritas halozatai egy archiv dokumentumokat
bemutato<br>
kiallitas, mely egy 1978-as bejruti nemzetkozi muveszeti esemeny<br>
tortenetenek felkutatasabol nott ki. A tranzit. hu-ban bemutatott
kiallitas<br>
a '70-es evek nemzetkozi antiimperialista szolidaritasi
mozgalmainak<br>
miliojeben kibontakozo politikailag elkotelezett muveszi es
muzeologiai<br>
torekvesek spekulativ elbeszelesere tesz kiserletet. A kiallitott<br>
dokumentumok es elbeszelesek a hideghaboru idoszakaba kalauzolnak
vissza,<br>
egy olyan korszakba, ahol nagyhatalmi polarizaciok menten, vagy
epp<br>
ellenukben, a kultura meghatarozo diplomaciai szerepet jatszott.
Az<br>
antiimperialista mozgalom elismerte a nemzeti onrendelkezes jogat,<br>
ugyanakkor a korszak politikai szovetsegei es szembenallasai
elfedtek,<br>
elfojtottak az etnikai vagy vallasi alapon megfogalmazott
identitasokat. Az<br>
ebbol eredo felgyulemlett feszultsegek hatasa ma olyan, egyre
tragikusabb<br>
kovetkezmenyekkel jar, mint a szir haboru es az un. migrans-krizis.
Mig a<br>
kapitalista nyugati es a szocialista keleti blokk ellentetenek
emlekezete<br>
alapvetoen meghatarozta Kelet-Europa onkepet elsosorban a
rendszervaltas<br>
utani evtizedekben, addig az un. fejlodo orszagokkal a '60-as
evektol<br>
kialakitott intenziv politikai, gazdasagi es kulturalis
kapcsolataink<br>
gyorsan feledesbe merultek, igy kulonosen tanulsagos idoutazast kinal
a<br>
kiallitas a “Nepek baratsaganak" korszakaba.<br>
<br>
Magyarorszag diplomaciai es kulturalis kapcsolatait a harmadik
vilaggal<br>
szamos, azota megszunt allami intezmeny epitette es felugyelte: az
Orszagos<br>
Beketanacs (1950-90), a Szolidaritasi Bizottsag (1962-90) es a
Kulturalis<br>
Kapcsolatok Intezete (1949-1990) a Kulugyminiszteriummal es a
Hazafias<br>
Nepfronttal (1954-90) szoros egyuttmukodesben. A nemzetkozi
szolidaritasi<br>
mozgalmakhoz Magyarorszagon csak a hivatalos szervek felkeresere,
allamilag<br>
tamogatott muveszek csatlakozhattak, mikozben szamos fiatal muvesz<br>
onszervezodo szolidaritasi megnyilvanulasai az ellenzeki mozgalmak<br>
nemzetkozileg izolalt fel-nyilvanossagaba szorultak. Az
antiimperialista<br>
mozgalom tagjakent Magyarorszag, eppugy, mint a Keleti-blokk tobbi
orszaga,<br>
tamogatta a Palesztin Felszabaditasi Szervezet missziojat. Az
intenziv<br>
diplomaciai kapcsolatok megszilarditasara 1975-ben a Palesztin<br>
Felszabaditasi Szervezet (PSzF) irodat is nyitott Budapesten. A ket
fel<br>
maximalisan osztozott az antiimperialista es antifasiszta
meggyozodesben,<br>
ugyanakkor maig tanulsagos, szofisztikalt vitak bontakoztak ki a<br>
palesztin-magyar diplomaciai kapcsolatok soran - a nagyhatalmak
arnyekaban<br>
- a kommunizmus, a szocializmus, a demokracia, a nemzeti
onrendelkezes, a<br>
kortars kultura es az elkotelezett muveszet emancipacios es
politikai<br>
szereperol. 1978-ban a budapesti Neprajzi Muzeum,a PSzF
kezdemenyezesere,<br>
bemutatott egy Palesztin Nepmuveszet cimu utazo kiallitast,
melynek<br>
megnyitojara Jasszer Arafat szemelyesen is ellatogatott, majd
diplomaciai<br>
targyalasokat folytatott a Part vezetoivel.<br>
<br>
Az 1978-as nemzetkozi Palesztinat tamogato bejruti kiallitast a
Palesztin<br>
Felszabaditasi Szervezet Kepzomuveszeti Szakosztalya szervezte. A
kiallitas<br>
celja az volt, hogy a kiallitott muvekbol egy gyujtemeny jojjon letre,
mely<br>
a szabad es demokratikus Palesztin allam megalakulasaig egy
szamuzetesben<br>
mukodo muzeum es nemzetkozi utazo kiallitas formajaban jarja a
vilagot. A<br>
bejruti kiallitason hozzavetolegesen 200 mu szerepelt, 200 muvesztol
es 30<br>
orszagbol, koztuk az ekkor 74 eves Hincz Gyulatol, aki
egyszemelyben<br>
kepviselte Magyarorszagot. A muvesz az 1950-es evekben keszitett<br>
Beke-sorozatanak egy darabjat kuldte el a bejruti kiallitasra. Hincz
az<br>
1920-as evekben expresszionista festokent kezdte a karrierjet, a
masodik<br>
vilaghaboru utan nepszeru illusztrator, elobb az Ipar- kesobb az</div>
<div>Kepzomuveszeti Foiskola tanara. Tobbszor is szerepelt a Velencei
Biennale<br>
Magyar Pavilonjaban, es szamos emblematikus muralis muvet is
alkotott<br>
allami felkeresre. Hincz ebben az idoszakban is kitartott
expresszionista,<br>
nem kifejezetten szocreal stilusa mellett, de muveinek tartalma
egyertelmu<br>
szocialista meggyozodeserol tett tanulsagot, gyakran nepi
motivumokkal<br>
otvozve a baloldali ikonografiat.<br>
<br>
A muveszi szolidaritas halozatai Kristine Khouri es Rasha Salti
bejruti<br>
irok es kuratorok tobb eve tarto kutatasanak eredmenye. A kutatas<br>
eredmenyeit Haborgo mult: Tortenetek es kisertetek a “Nemzetkozi
kiallitas<br>
Palesztinaert",1978 nyomaban (Past Disquiet. Narratives and
Ghosts from the<br>
International Art Exhibition for Palestine, 1978) cimmel
Barcelonaban<br>
(MACBA, 2015) es Berlinben (HKW, 2016) mutattak be. Ezekbol lathato
most<br>
egy valogatas a tranzit. hu nyitott irodajaban. A kuratorok
kutatasa<br>
feleleveniti a palesztin ugyet tamogato muveszeti mozgalom olyan
nemzetkozi<br>
parhuzamait, mint a chilei Pinochet rezsim idejen szervezett
Salvador<br>
Allendet tamogato Ellenallasi Muzeum, a Muveszet az [del-afrikai]
Apartheid<br>
Ellen, az Antifasiszta Festok Nemzetkozi Brigadja, vagy a francia
Fiatal<br>
Festeszet mozgalom. Ezt a valogatast kiegesziti egy, kifejezetten erre
az<br>
alkalomra keszult osszeallitas, amely a '70-es es '80-as
evekbeli<br>
magyarorszagi kulturalis diplomacia, az onszervezodo szolidaritasi<br>
mozgalmak es muveszi szerepvallalasok osszefuggeseit dokumentalja,
valamint<br>
Andreas Fogarasi Hincz Gyula bejruti szereplesere reagalo uj munkaja
is<br>
bemutatasra kerul.<br>
<br>
A kiallitashoz kapcsolodoan a tranzit .hu Muveszetelmeleti es
gyakorlati<br>
szabadiskolaja kereteben szeminariumot szervezunk Kulturalis
diplomacia es<br>
onszervezodo szolidaritasi mozgalmak cimmel a kiallitas kuratorai
Kristine<br>
Khouri es Rasha Salti vezetesevel, Bojana Pi”kur (kurator,
Moderna<br>
Galerija, Ljubjana) es tovabbi helyi szakemberek reszvetelevel. A<br>
szeminarium a kovetkezo kerdesekkel foglalkozik: Milyen
diplomaciai<br>
szerepet jatszhatnak kulturalis esemenyek kulonbozo
kulturalis-politikai<br>
klimakban? Hogyan kapcsolodtak a kulturalis szereplok a
szolidaritasi<br>
mozgalmakhoz a keleti blokk kulonbozo orszagaiban es milyen (hivatalos
vagy<br>
nem hivatalos) viszonyok alakultak ki a muveszek es a
(kultur)politikai<br>
szereplok kozott?<br>
Esettanulmanyokon keresztul a nemzetkozi szolidaritasi mozgalmak,
a<br>
progressziv baloldali ellenzek es a neo-avantgard muveszet gyakran<br>
ellentmondasos viszonyat is megvizsgaljuk. Kulon figyelmet szentelunk
a<br>
kiallitastorteneti kutatasok es az ilyen kutatasok eredmenyeit
bemutato<br>
dokumentacios kiallitasok modszertani problemainak is.<br>
</div>
<div>Jelentkezes a szeminariumra az applications@tranzitinfo.hu.</div>
<div>cimen egy, a fenti kerdesek valamelyikehez kapcsolodo, a
szeminariumon 5<br>
percben prezentalando esettanulmany es a jelentkezo rovid
bemutatasaval<br>
(mindketto max. 1500 karakter, angolul).<br>
</div>
<div
>http://hu.tranzit.org/hu/projekt/0/2016-06-02/a-muveszi-szolidaritas<span
></span
>-halozatai-tortenetek-es-kisertetek-a-nemzetkozi-kiallitas-palesztin<span
></span>aert-1978-nyomaban</div>
<div> </div>
</body>
</html>