<!doctype html public "-//W3C//DTD W3 HTML//EN">
<html><head><style type="text/css"><!--
blockquote, dl, ul, ol, li { padding-top: 0 ; padding-bottom: 0 }
--></style><title>az Idegen Szív hírei</title></head><body>
<div><font color="#000000">a Tilos Rádió _Idegen Szív_ c.
mžsorának hírei 2016. május 3-án</font></div>
<div><font color="#000000"><br>
<b>Ökölfát formáztak a tüntet‘k a városligeti
tüntetésen<br>
<br>
</b>Április 23-án vasárnap, pocsék id‘ben, civil szervezetek
demonstráltak a Liget Budapest projekt ellen a Városligetben.
Több mint ötszáz tüntet‘ formázta meg a ligetvéd‘k
szimbólumát, a bátorságot jelképez‘ ökölb‘l kin‘tt
fát. A szervez‘k képvisel‘i a projekt visszavonását
követelték, valamint azt: induljon valódi párbeszéd a
Városliget jöv‘jér‘l.</font></div>
<div><font color="#000000">"Aki itt egyetlen fát is ki akar
dönteni, merényletet követ el a város lakói ellen" -
jelentette ki Lányi András író, ökopolitikus a Vár és
Liget blog (http://varesliget.blog.hu) képvisel‘je. Mint mondta,
azért akarják a Városligetet úgymond "építési
telekké" változtatni, mert a Nemzeti Galéria jelenlegi
épületét a budai Várban a miniszterelnök kormányzati
reprezentáció céljára szemelte ki magának.</font></div>
<div><font color="#000000">Kripolszky Csongor, a Ligetvéd‘k
képviseletében azt mondta, a város tüdejét érte támadás,
és a társadalomnak kell olyan döntéseket
kikényszerítenie, melyek az emberek akaratát tükrözik. Ezzel
szemben a hatalom a társadalmi konzultációt egyoldalú
levelezéssé silányította, törvénnyel lehetleníti el a
sztrájkot és a népszavazást, tízezres tömegek
demostrációjáról nem vesz tudomást.</font></div>
<div><font color="#000000">Schmidt Hajnalka, a Greenpeace
Magyarország vezet‘je a tüntetésen emlékeztetett: a
Városliget a világ els‘ közparkja, amelyet meg kell ‘rizni
és fel kell újítani. Szerinte ha 20-40 méter magas épületek
lesznek itt, a jelenlegi térélmény és közparki funkció
egyszeržen meg fog szžnni. Hozzátette: a budapestiek 75
százaléka ellenzi a Városligetbe szánt új épületek
felépítését. <br>
<br>
Április 29-én pénteken a budapesti Szabadság téren két
éve folyamatosan demonstráló Eleven Emlékmž csoport a
Ligetvéd‘k Táborában Misetics Bálint civil
aktivistát látta vendégül, akivel a polgári
engedetlenségr‘l tartott nyitott, moderált eleven beszélgetést.
Ezen Henry David Thoreau, Mahatma Gandhi, Martin Luther King és
más nagy el‘dök nyomán megállapították: vannak helyzetek,
amikor a törvények olyan igazságtalanok, hogy a társadalmi
béke és a demokrácia helyreállítása azt követeli meg a
polgároktól, hogy megszegjék azokat. A polgári engedetlenség
iránti kötelességr‘l címž mžvében a világ els‘
környezetvéd‘jének is tartott Thoreau kifejtette: e
törvényszegés akkor viszi el‘re a demokrácia ügyét, ha
békés, nyilvános, ha a törvényszeg‘k vállalják tettük
következményeit, s ha valamely magasabb igazság, rend, illetve
törvény nevében, illetve szellemében cselekednek.<br>
Misetics Bálint a beszélgetésen azt is elmondta, hogy a
polgári engedetlenség irodalmából májusban a Napvilág
kiadónál szöveggyžjtemény jelenik meg.<br>
<br>
<br>
<b>Meghalt Pfitzner Rudolf<br>
<br>
</b>Május elsején vasárnap Budapesten is elbúcsúztatták az
április 13-án, 86 éves korában Münchenben elhunyt Pfitzner
Rudolf pszichiátert, akit korábban Münchenben is
búcsúztattak. A szombathelyi születésž katolikus orvos, aki
1950-t‘l hat évig politikai fogolyként börtönben ült,
56-ban szabadult és a felkel‘khöz csatlakozott, ezt követ‘en
pedig Bécsbe, majd Münchenbe emigrált, analitikus
szociálpszichológus volt, aki a társadalmi traumák
feldolgozásának szükségességét az els‘k között
hangsúlyozta a magyar analitikusok közül. Szerinte a régi
traumák feldolgozatlansága (elég Trianonra vagy Auschwitzra
gondolni), kóros (társadalom)lélektani folyamatokat indítottak
be: tagadást, hárítást, elfojtást, melyek következtében
a valóság értékelése eltorzult, s a helyét bžnbakok és
idealizált h‘sök foglalták el.<br>
A traumák - a lelkiek is - sebek, a sebek pedig fájnak.
Feldolgozásukhoz elengedhetetlen, hogy szembenézzünk velük, ha
fáj, sírjunk, és végezzük el a gyászmunkát. Mind a
Trianon-trauma, mind az Auschwitz-trauma esetében el‘ször
lappangási id‘szak következik, amikor a sebek még annyira
fájnak, hogy nem indulhat meg érdemi terápia. Ám egy ponton a
trauma feldolgozatlansága már a sebek
továbbörökítéséhez vezet. Magyarországon nem következett be a sem
a Trianon-, sem az Auschwitz-trauma feldolgozása. Márpedig
társadalom Pfitzner Rudolf szerint mindaddig beteg marad, ameddig erre
nem kerül sor.</font></div>
<div><font color="#000000"><br>
Ám egy egész társadalmat szerinte nem fektetünk föl az
analitikus díványra, és egy komplett társadalom számára
nincsen olyan "empatikus konténer", akiben a társadalom
egyként megbízik, ahogyan egy jó analitikusban az egyén.
Szerinte a pszichoanalitikusokon kívül a sajtó, a
közvélemény, a politika lehet csak az analitikus (átvitt
értelemben persze), ugyanazok, akik a betegek is - vagyis
voltaképpen önterápiáról lehet csak szó.<br>
<br>
A vasárnapi békésmegyeri gyászszertartáson Pfitznert
Rudolfot B. Gáspár Judit pszichoanalitikus és Donáth László
evangélikus lelkész búcsúztatták.</font><br>
<font color="#000000"></font></div>
</body>
</html>